A Lelki Egészség Világnapja kapcsán megjelent egy cikk, amiben dr. Németh Attila és dr. Purebl György pszichiátereket kérdeztek a pszichiátria jelenlegi hazai állapotáról, és arról, hogy mi várható az öngyilkosság megelőzésben. Egy összefogott szuicid prevenciós stratégiára itthon is nagy szükség van, mert - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján - jelenleg 28 nemzetnek van ilyen - és Magyarország eddig nem szerepelt a listán.

Arról már sokan hallhattak, hogy Magyarországon nagyon magas és régebben is magas volt az öngyilkosságok száma. Ennek egyik fő oka - az ellátás oldaláról nézve - a megkérdezett pszichiáterek szerint a rendezetlen ellátások, vagyis az, hogy még mindig sok az olyan pszichiátriai beteg, aki nem jut el, illetve nem kapja meg a megfelelő kezelést. Az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett populáció esetében itt első sorban súlyos, középsúlyos depressziós emberekről van szó. Az ő esetükben -, ha depressziójuk kezeletlen marad - az öngyilkossági veszély nagy magas.

Mit érdemes tudni a kezeletlen depresszió komplikációiról és az öngyilkossági veszély összefüggéséről? 

A nem kezelt major (súlyos) depressziók gyakori szövődményei

• a tartós munkaképtelenség (korai rokkantosítás, munkanélküliség),
• a másodlagos alkohol/drog abúzus és dependencia,
• a dohányzás,
• a fokozott szomatikus (kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris) megbetegedás és halálozás, valamint
• a kifejezetten emelkedett öngyilkossági rizikó.

Öngyilkossági rizikó és depresszió szorosan együttjárnak: a befejezett öngyilkosságot elkövetők (tehát akik öngyilkosságban halnak meg) több mint kétharmada aktuálisan (többnyire nem kezelt) depresszióban szenved. A nem kezelt súlyos depressziós betegek 5-10 százaléka öngyilkosság következtében hal meg és több mint egyharmaduk kísérel meg legalább egy alkalommal öngyilkosságot élete során.

Bizakodásra ad okot

Hazánkban az 1980-as évek közepén követtek el legtöbben öngyilkosságot. Az akkori számok több mint kétszeresei voltak annak, amit tavaly mért a Központi Statisztikai Hivatal! Azonban a 1990-es évek végéig, bár folyamatosan csökkent az öngyilkosságok száma, a 2000-es években stagnálás, majd ismételt emelkedés volt tapasztalható. Ebben - dr. Németh Attila szerint - a 2007-es egészségügyi reformnak (az OPNI bezárása, ezzel együtt a pszichiátriai kórházi ágyak számának 22 százalékos csökkenése, a pszichiátriai gondozók finanszírozásának visszavágása) jelentős szerepe volt. 

Azonban ez a trend 2011-ben megfordult, és a 2010-ben mért 2492 öngyilkosság 2015-re 1870-re csökkent, ami öt év alatt 25 százalékos visszaesést jelent! Az adatokból az látható, hogy a 75 év alattiak öngyilkossági hajlama csökkent, míg a 75 év alattiaké stagnál vagy nő.

Irányelv készül

Bár a trend csökkenést mutat, Litvánia után Szlovéniával még mindig a másodikak vagyunk az európiai öngyilkossági listán. Az öngyilkosságok egyik 'oka' -, ha az ellátó rendszert nézzük -, hogy

a rászorulók, veszélyeztetettek nem jutnak el a megfelelő kezelésig.

A készülő öngyilkosság megelőzési irányelv ezen is próbál majd változtatni. Ebben kiemelt szerep jutna a pszichiátriai gondozók felújítására, a gyermek- és ifjúságpszichiátia fejlesztésére. Továbbá a Péterfy Sándor Utcai Kórház Krízis Intervenciós és Pszichiátriai Osztálya -, amelynek fő profilja az öngyilkossági krízisben lévők, öngyilkossági kísérleten átesettek kezelése - felújításra kerül a következő években. De megújul az OPAI addiktológiai részlege is.

Ez az irányelv egy olyan ellátórendszerre készül, amely "mozaikokból tevődik össze, amelynek elemei: gyógyszer-rövid pszichoterápia-a család megerősítése és támogatása-készségfejlesztés és oktatás" - mondta Purebl György az említett cikkben. Fontos, szemléletbeli megújulásról van szó, ami jól tükrözi, hogy a pszichiátriai zavarok terápiája nem egy összetevős, nem kizárólag gyógyszeres terápiát jelent, hanem a családdal való konzultáció, a páciens felvilágosítása (oktatása, pszichoedukációja), a pszichoterápia mind fontos részei egy hatékony kezelésnek.

Ahhoz, hogy ez a több összetevős rendszer hatékony lehessen, megfelelő betegirányításra van szükség. A páciensek gyakran "elvesznek" a kórházból való távozás és a pszichiátriai gondozó között, azaz - gyakran az történik, hogy - a kórházban megkezdett terápia nem folytatódik. A páciensek irányításában elsődleges szerepe lehet az orvos-beteg kommunikációnak, a világos informálásnak (pl. hol, ki, mikor fogja felírni a további gyógyszereket, mikor, meddig, mennyit kell belőle szedni stb.), a páciens együttműködésre való motiválásának. A tünetek kezelése, a készségek fejlesztése mellett a pszichoterápia ez utóbbihoz is hozzájárulhat.

Hol kaphat társadalombiztosítás (Tb) alapú pszichoterápiás ellátást? Itt egy lista, amiben az olyan intézményekről olvashat, ahol járó és/vagy fekvőbeteg pszichoterápiás ellátást nyújtanak. Itt pedig a pszichiátriai gondozók országos listáját találja.

Ennek a paradigmaváltásnak -, ahogy Purebl György is kiemeli - az online technika gyógyításban történő hatékonyabb alkalmazása is fontos része. Egy ilyen online rendszer - az iFightDepression - már most is működik és elérhető itthon, erről az előző posztban írtam részletesen.

(Bérdi Márk, a Péterfy Sándor U. Kórház Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztály pszichológusa)