Sándor Mária fekete ruhás ápolónő öngyilkossági kísérlete kapcsán a napokban született egy Facebook komment, ami - többek között - azt sugallja, hogy az öngyilkosság életcél, és, hogy az öngyilkosságot elkövető ember az nem is ember.

Ez a sok helyre eljutó komment, és az erre érkezett reakciók sok, az öngyilkossággal kapcsolatos témát vetnek fel.  Mi a baj az ilyen kommentekkel? Mit tükröznek? Miért probléma az, ha gyávának vagy éppen bátornak címkézünk egy öngyilkos embert?

Stigmák

Az öngyilkosságot elkövetők vagy megkísérlők stigmatizációja sajnos nagyon erős és szívós. Sok és erős érzelem tartja életben ezeket. Az a tapasztalatom, hogy még az öngyilkosságot megkísérlők is gyakran használnak magukkal kapcsolatban bíráló, ítélkező szavakat, amelyek jól tükrözik egyébként a rájuk irányuló társadalmi stigmákat. Például, hogy „az öngyilkosság bátor dolog”. De ennek az ellenkezőjét is szokták mondani: „aki öngyilkosságot kísérel meg, az gyáva”.

Sok minden mellett az a gond ezekkel a megjegyzésekkel, hogy az érzésekről, érzelmekről, a tetteket mozgató rugókról elterelik a figyelmet a morálisra, erkölcsire, az ítéletekre. Ezek mind fontos szintjei a dolgoknak, megvan a hely és idő, amikor ezekről lehet gondolkodni. De, ha öngyilkosságról van szó, akkor ezek az erkölcsi ítéletek távolra visznek az embertől. Attól is, aki öngyilkosságot kísérelt meg, követett el, és attól is, aki ezt barátként, férjként, feleségként, osztálytársként, munkatársként átélte.  

Végső soron mindig érdemes észben tartani, hogy az öngyilkos emberek nem „gyávák”, nem „önzőek”, se nem „gyengék” vagy „bátrak”, hanem apák, anyák, fiúk, lányok, nagyszülők, munkatársak, osztálytársak, unokatestvérek, férjek, feleségek, akik lelki fájdalmakat éltek át, szerették őket és most sokaknak hiányoznak.

Életcél az öngyilkosság? Miért akarhatja valaki megölni magát?

Az öngyilkosságot orvosi, pszichológiai, szociológiai, filozófiai elméletek is próbálják magyarázni. Csak pszichológiai elméletből van 10-15, amelyek mindegyike a viselkedés egy-egy oldalát megragadva próbálja magyarázni az öngyilkos viselkedést.

Az egyik legrégebbi ilyen pszichológiai elmélet szerint az, aki öngyilkosságot kísérel meg elkövetni, azért teszi, mert hatalmas dühöt érez saját magával szemben, olyannyira erős dühöt, hogy saját énjét próbálja elpusztítani.  Azt is mondhatjuk, hogy ilyen esetekben a harag, düh, agresszió, indulat nem kifelé irányul (valakire vagy valamire), hanem befelé, a saját szervezet, az én felé. Ezzel egyébként, hasonló alapokon, együtt jár a melankólia, a depresszió tartós érzése is. Ismert, hogy az öngyilkosság egyik elsőszámú rizikótényezője a kezeletlen depresszió.

Más elméletek a reménytelenség érzését, az egyedüllétet (izolációt), a problémamegoldó készség csökkenését gondolják központinak az öngyilkos viselkedésben.

Düh a másik oldalon is

Egyáltalán nem ismeretlen az, amit a fent említett Facebook bejegyzésben lehet olvasni. A stigmákon túlmenően ebben is megjelenik a düh, az indulat, az elutasítás – feltételezhetően habitustól függően pedig a lenézés, leértékelés, gúny is.

A tapasztalat is azt mutatja, hogy akár segítőként (orvos, pszichológus, terapeuta, nővér), akár hozzátartozóként, ismerősként, kollégaként szembesülni valakinek az öngyilkosságával vagy öngyilkossági kísérletével: jelentős dühöt, indulatot tud kiváltani.  Legyen szó szakemberről vagy az öngyilkos ember környezetében más személyről, egy ilyen esemény mindenkiben a tehetetlenséget, a veszélyeztetettség, a kontrollvesztettség érzését tudja kiváltani. Szerencsésebb esetben ez nem fordul tettbe (pl. egy komment megírásába), hanem gondolkodásba, együttérzésbe, együtt gondolkodásba, részvétbe, önreflexióba. Szóval valami olyanba, ami nem sérti a másikat és feltételezhetően vele együtt sok ezer másik embert.

Sokan érintettek, egy komment sokakat érint

Ha azon vesszük észre magunkat, hogy öngyilkossággal kapcsolatban elkezdünk ítélkezően gondolkodni (írni, beszélni), akkor az azt jelentheti, hogy már épp nem az emberről, az érzésekről, a megértésről gondolkodunk.

Minden öngyilkosságot elkövető vagy megkísérlő ember tette 6-8 másik embert érint közvetlenül (családtagokat, barátokat, munkatársakat…). Mivel Magyarországon évente 2000 befejezett öngyilkosság és kb. 35-40 ezer öngyilkossági kísérlet van, ezért sajnos nagyon sok érintett családtag, barát, munkatárs is van.  Egy ilyen komment szomorúságot, szégyent, félelmet, dühöt ébreszthet bennük. 

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes lelkielsősegély-számot! 

-BM