Pszichoterápiákról (II. rész)

A kérdést, hogy "mi a pszichoterápia" nem olyan könnyű megválaszolni. Ha a legegyszerűbben akarjuk megfogalmazni, akkor azt lehet mondani, hogy 

a pszichoterápia gyógyító célú beszélgetés egy olyan segítővel, aki képzettségéből fakadó tudása és készségei alapján képes segíteni a kliensnek/páciensnek jobban megérteni és megváltoztatni azokat a dolgokat, amelyek zavarják az életében.


Fontos, hogy a pszichoterápiában a páciensnek aktív szerepe van ebben a folyamatban. Nem pusztán befogadója valaminek, amit adnak vagy felírnak neki, mint pl. gyógyszer esetében.

Sok módszer, de hasonló gyökerek

Az első alkalmakkor, mikor pszichoterápiás segítséget keres valaki, zavaros lehet a kép. Különféle módszerek tucatjairól lehet olvasni (hivatalosan kb. 300 féle pszichoterápiás módszert tartanak számon).

Ez a sokféleség azért van, mert az elmúlt évtizedekben számos márkanév jelent meg, amelyek különböző módszerű terápiákat takarnak, ám gyakran ilyen esetekben néhány alap típus variációiról van szó: viselkedés és kognitív terápia (ami elsősorban Aaron Beck nevéhez köthető); személyközpontú (Carl Rogers) vagy egyéb humanisztikus terápiák; pszichoanalitikus terápiák (Freud, Jung, Adler és mások); rendszerszemléletű (főként család-) terápiák.

Ezek a fő irányok zömmel az 1900-as évek első felében jöttek létre - azóta persze elméleteik és technikáik többet vagy kevesebbet, de formálódtak - és a mai pszichoterápiás módszerek többé vagy kevésbé, nyíltan vagy burkoltan, de hozzájuk köthetők.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy Freud, Jung, Rogers, Beck köpenye mögül bújtak ki a mai pszichoterápiás brandek, még ha nem is hivatkoznak rájuk buzgón. Újító, de hagyományokat tisztelő szakma a pszichoterápia.

freud jung pszichoterapia gestalt humanisztikus terápia pszichoterápia
Jung (a lépcsőn ül) és Freud (a korláton könyököl) barátokkal szaunáznak, 1907 körül

A pszichoanalitikus pszichoterápiákról és a kognitív viselkedésterápiáról majd a következő posztban lesz szó, kicsit részletesebben. Az alábbiakban a személyközpontú, a humanisztikus,  az integrált és a jungi analitikus terápiákról lesz szó.

Személyközpontú terápiák
A személyközpontú vagy kliens központú terapeuták nem strukturálják az óra menetét (nincs "óravázlat"), hanem arra bíztatják a klienst, hogy beszéljen szabadon olyan dolgokról, amelyek zavarják. A terapeuta bizalmas, elfogadó, értékítélettől mentes légkört teremtve ösztönzi az embert arra, hogy legyen olyan nyitott, amennyire csak tud, és nézzen szembe nehéz emlékeivel, érzéseivel és félelmeivel a terápia biztonságos közegében. Abban segíthet Önnek ez a módszer, hogy értelmet, jelentést adjon dolgoknak az életében, valamint, hogy új módon gondolkodjon olyan dolgokról, melyek a továbblépést, fejlődést segítik elő. Ezek a fajta terápiák lehetnek rövid vagy hosszú időtartalmúak, általában heti egy alkalmat vesznek igénybe.

freud jung pszichoterapia gestalt humanisztikus terápia pszichoterápia
Carl Rogers
a személyközpontú irányzat alapítója


A személyközpontú terapeuták lehet, hogy megosztanak valamit a saját tapasztalataikból, élményeikből Önnel, de lehet, hogy nem - ezt az alapján döntik el, hogy egy ilyen saját élmény megosztása segít-e Önnek.


Humanisztikus terápiák
Számos terápia van, amelyek a fenti kliens központú terápiákból nőttek ki. Hasonlóan azokhoz, ezekben a terápiákban a terapeuta szintén barátságos kísérőként, támogatóként vesz részt a közös munkában, emellett olyan speciális technikát is alkalmazhat, melyek segíthetik az önkifejezésben.
Humanisztikus terápiás irányzat például a Gestalt terápia, amelyben a kliens - egyedül vagy csoportban - problémás élethelyzeteket vizsgálhat a terapeuta segítségével nem csak szóban, hanem aktív cselekvésben is. Ilyen gyakorlat például az üres szék technika, mely arra ad lehetőséget, hogy elképzeljen és kipróbáljon egy beszélgetést akár egy Ön számára fontos személlyel, akár saját magával úgy, hogy egyszerűen, elképzeli, amint az önnel szemközti székben ülővel beszélget. Más terápiák, mint például művészetterápia, pszichodráma és zeneterápiák szintén arra adnak lehetőséget, hogy a szavakon kívül más módokon is kifejezhesse magát az ember.

Integrált terápiák
Van, hogy a terapeuták kombinálják a különböző terápiás módszereket és/vagy technikákat, így jönnek létre az integrált megközelítések. Erre egy példa a kognitív analitikus pszichoterápia (cognitive analytic psychotherapy, CAT), amikor a szakember részben kognitív terápiás eszközökkel dolgozik, de van, hogy - pszichodinamikus terapeutákhoz hasonlóan - a terápiás kapcsolatra vonatkozó értelmezéseket is tesz.


Mi az a Jungi analitikus terápia?
Röviden analitikus terápiának is nevezik a pszichoterápia ezen fajtáját. Carl G. Jung, a terápia megalkotója Freud egyik kollégája volt. Kettejük szemlélete azonban ketté vált egy bizonyos ponton. Jung elméletei kevésbé a testre, szexualitásra és agresszióra fókuszáltak, inkább a vallásos és misztikus élményeket helyezte a középpontba. Jungot továbbá jobban érdekelte az élet későbbi szakaszainak fejlődése, mintsem a korai, gyerekkori.

freud jung pszichoterapia gestalt humanisztikus terápia pszichoterápia
Carl G. Jung

Bár a két iskolaalapító Freud és Jung kapcsolata megromlott, barátságuk megszakadt, és elméleteik, terápiás gyakorlatuk lényeges elemekben különbözik, manapság sok Freud- és Jung-követő terapeuta hasonló nézeteket vall, és terápiás munkájuk is sok pontban hasonlóságot mutat.

A következő posztban a kognitív terápiákról és a pszichoanalitikus pszichoterápiákról lesz szó. 

-BM

1 Tovább

5 tévhit a terápiával, terapeutákkal kapcsolatban

Az előző posztban arról írtam, hogy a különböző pszichoterápiák segítenek-e az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet megelőzésében.

Az öngyilkosság és öngyilkossági késztetések nem egyetlen pszichiátriai zavart takarnak - mint például a pánikzavar -, hanem számos mentális zavar tünetei lehetnek. Leggyakrabban hangulati zavarokhoz - mint depresszió, bipoláris depresszió (régebbi nevén mániás depresszió) -, borderline személyiségzavarhoz társulnak, de gyakori poszttraumás sztresszavarban (PTSD) és a különböző szorongásos zavarok esetében is. Ezekre - és számos más - mentális zavarra ma már sokféle hatékony pszichoterápiás kezelési módszer/protokoll áll rendelkezésre.

De miért van az, hogy sokan mégsem kérnek segítséget, mégsem keresnek fel terapeutát (a "pszichológus" és "terapeuta" megnevezéseket most szinonímaként használom), legyen szó bármilyen lelki problémáról is?

3 Tovább

Segít a pszichoterápia az öngyilkosság megelőzésében?

Az öngyilkosság egyik legkomolyabb kockázati tényezője, ha a személy korábban már kísérelt meg öngyilkosságot elkövetni. Több ilyen elsődleges kockázati tényező van egyébként, ezek többnyire aktuálisan fennálló pszichiátriai betegségek:

  • depresszió
  • alkohol- és szerfüggőség
  • szkizofrénia
  • gyermekeknél a viselkedészavar.

Egy korábbi bejegyzésben írtam arról, hogy a pszichés betegségek kezelésének három módja van: orvosi, pszichológiai és szociális. A pszichológiai kezeléshez tartozik - többek között - a pszichoterápiás támogatás is.

Mi az a pszichoterápia? A pszichoterápia gyógyító célú beszélgetés egy olyan segítővel, aki képzettségéből fakadó tudása és készségei alapján képes segíteni a páciensnek jobban megérteni és megváltoztatni azokat a dolgokat, amelyek zavarják. Fontos, hogy a pszichoterápiában a páciensnek aktív szerepe van mindebben. Nem pusztán befogadója valaminek, amit adnak vagy felírnak neki, mint pl. gyógyszer esetében.

pszichoterápia öngyilkosság megelőzés vizsgálat hatékonyság mentalizáció pszichodinamikus

0 Tovább

A mentalizáció zavarai 

A poszt előző részében a mentalizációról írtam és arról, hogyan járul hozzá a mentális egészségünkhöz. Amikor tudatában vagyunk saját és mások mentális állapotainak, és érzésekről, szándékokról gondolkodunk: mentalizálunk. Mentalizálnunk kell ahhoz, hogy

  • tisztázzunk egy félreértést barátunkkal,
  • megnyugtassunk egy síró gyereket,
  • békénhagyjuk az éppen tomboló főnököt,
  • elmondjuk pszichológusunknak a panaszainkat/tüneteinket, vagy, hogy
  • kitaláljuk, miként kerülhetjük el, hogy a vacsora végén még egy szelet sajttortát együnk (mert fogyni szeretnénk).

De mivel képességről van szó, a mentalizáció tanulandó és tanulható, fejleszthető. Ahogy más képességek terén, ebben is nagy egyéni különbségek vannak. Egyéni szintjét genetikai és környezeti tényezők egymásra hatása befolyásolja. Kialakulásában és fenntartásában pedig fontos szerepet játszanak - különösen a korai életévekben - a gondoskodó és biztonságot nyújtó emberi kapcsolatok.

0 Tovább

A lelki fájdalom

Nemrég egy kollégám a kezembe adott egy új könyvet, ami bemutat egy öngyilkossági kísérleten átesetteknek kidolgozott 4-6 alkalmas terápiát. A módszer tele van olyan írásos anyagokkal, amik közvetlenül a pácienseknek szólnak. Ezek azt segítik, hogy a páciens jobban megértse, mi történik vele, mi az az öngyilkosság, hogyan alakul ki a krízis állapot, milyen veszélyeztető, rizikó tényezők vannak stb.

(Zárójelben megjegyezném, hogy nem éppen könnyű feladat érthetően, megbízható módon tudást átadni mentális-, lelki egészséggel kapcsolatos témában. Ezt a műfajt hívják egyébként pszichoedukációnak, és először 1911-ben vezette be a fogalmat John E. Donley, de igazából 1980-tól terjedt el a pszichoterápiában, pszichiátriában C.M. Anderson nyomán.)

öngyilkosság alkohol depresszió szorongás fájdalom segítség help pszichológus pszichiáter szakorvos pszichoterápia stratégia beszűkültség veszély lelki elsősegély telefon jelek

Szóval, ebben a könyvben az öngyilkosságot, az öngyilkossági kísérlet körüli állapotot - tehát az éppen zajló öngyilkossági krízis állapotát - a lelki fájdalom összetett jelenségének a segítségével ismertetik. Szerintem ezzel sikerül az öngyilkosság egyik központi, nagyon szubjektív, lényegi oldalát megragadniuk a szerzőknek. A lelki fájdalom elég plasztikus fogalom, eléggé élményjellegű, mégis, jól körülírható fogalom ahhoz, hogy közelebb vigyen a témánkhoz, az öngyilkosság jelenségének megértéséhez.

0 Tovább

blogavatar

Az öngyilkosság megelőzhető. Tények és tévhitek az öngyilkosságról. Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen blogja.

Krízis blog a Facebookon

Címkefelhő

öngyilkosság (17),megelőzés (9),depresszió (9),prevenció (7),segítség (4),pszichoterápia (4),terápia (3),mentalizáció (3),stratégia (2),japán (2),tévhit (2),mítosz (2),wspd (2),krízis (2),világnap (2),szorongás (2),jelek (2),alkohol (2),egészség (2),rizikó (2),veszély (2),irányelv (1),hatékonyság (1),magyar (1),kezelés (1),antidepresszáns (1),vizsgálat (1),hazai (1),fejlődés (1),zavar (1),pszichológia (1),élet (1),borderline (1),érzelmileg labilis (1),ifight depression (1),személyiségzavar (1),online (1),gestalt (1),düh (1),sándor mária (1),harag (1),facebook (1),stigma (1),remeny (1),remény (1),erény (1),erősség (1),problémamegoldás (1),pozitív pszichológia (1),pszichoedukáció (1),bipoláris (1),jung (1),freud (1),A Terápia (1),Carl Rogers (1),pszichoterapia (1),társas (1),skizofrénia (1),csalad (1),család (1),humanisztikus (1),pszichodinamikus (1),kapcsolat (1),katasztrófa (1),földrengés (1),erdő (1),telefon (1),suicid (1),szuicid (1),média (1),dzsukai (1),módszer (1),lelki elsősegély (1),beszűkültség (1),segíteni (1),beszélni (1),tények (1),suicide (1),fájdalom (1),help (1),szakorvos (1),pszichiáter (1),pszichológus (1),hír (1),sport (1),törődés (1),odafigyelés (1),kommunikáció (1),tévhitek (1),who (1),opera (1),képesség (1),készség (1),lelki (1),racionális (1),morál (1),futás (1),pszichiátria (1),mentális (1),testmozgás (1),film (1),autonómia (1),szabadság (1),szabadsag (1),barátok (1)

Feedek